Hírek
2024. Május 29. 07:49, szerda |
Belföld
Forrás: MTI
Több mint 170 ezerrel kevesebben szavazhatnak az önkormányzati választáson, mint öt éve
Mintegy 170 ezerrel kevesebben szerepelnek az önkormányzati választás névjegyzékében, mint öt évvel ezelőtt - derül ki a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adataiból.
A 2019-es önkormányzati voksolásnál a szavazás napján mintegy 8 millió 25 ezren szerepeltek a választói névjegyzékben, az idei június 9-ei választáson az NVI adatai szerint csaknem 7 millió 855 ezren szavazhatnak, így 170 ezerrel (2,12 százalékkal) csökkent a választásra jogosultak száma.
Két vármegye kivételével valamennyi vármegyében és a fővárosban is csökkent a választásra jogosultak száma: a legnagyobb arányban, 5,02 százalékkal Békés vármegyében (287 ezerről 272,5 ezerre), négy százaléknál nagyobb a csökkenés Tolna vármegyében (4,71 százalék), Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében (4,57 százalék), valamint Nógrád vármegyében (4,12 százalék).
Három százaléknál nagyobb a csökkenés Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében (3,91 százalék), Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében (3,81 százalék), Csongrád-Csanád vármegyében (3,41 százalék), Baranya vármegyében (3,31 százalék), Heves vármegyében (3,2 százalék), valamint Bács-Kiskun vármegyében (3,07 százalék).
Két százalék fölötti a választópolgárok számának csökkenése Budapesten (2,67 százalék), Veszprém vármegyében (2,53 százalék), Hajdú-Bihar vármegyében (2,36 százalék), Somogy vármegyében (2,15 százalék) és Komárom-Esztergom vármegyében (2,11 százalék).
Egy százalék fölötti a csökkenés Vas vármegyében (1,95 százalék), Zala vármegyében (1,93 százalék) és Fejér vármegyében, ahol arányaiban a legkevésbé csökkent a választók száma, mindössze 4617-tel (1,33 százalék) szerepelnek kevesebben a névjegyzékben, mint öt éve: akkor mintegy 346 ezer, most valamivel több mint 341 ezer választásra jogosult szerepel a névjegyzékben.
Győr-Moson-Sopron és Pest vármegyében viszont nőtt a választásra jogosultak száma. A legnagyobb, 2,7 százalékos növekedést Pest vármegye mutatja: ott öt év alatt 27 970-nel emelkedett a névjegyzékben szereplők száma, 1 millió 35 ezerről 1 millió 63 ezerre. Győr-Moson-Sopron vármegyében 1,52 százalék a választásra jogosultak számának növekedése, 370 ezerről 376 ezerre emelkedett a választópolgárok száma.
A fővárosban 1 millió 331 ezer választásra jogosult él, az összes választó valamivel kevesebb mint 17 százaléka, a legkisebb vármegyei választókerület Nógrád, ahol az összes jogosult valamivel kevesebb mint két százaléka (152 ezer választó) él.
A választásra jogosultak száma a választás kiírását követő napon, március 13-án 7 879 941 volt, vagyis a választás kitűzése óta mintegy 25 ezerrel csökkent a névjegyzékben szereplők száma; ennek a 25 ezer embernek a nagy része elhunyt, egy kisebb csoportja pedig elveszítette választójogát.
A 2019-es önkormányzati választáson mintegy 145 ezerrel kevesebben szerepeltek a névjegyzékben, mint 2014-ben.
Ezek érdekelhetnek még
2024. November 21. 07:51, csütörtök | Belföld
Szijjártó Péter: Dél-Korea legnagyobb élelmiszeripari cége hazánkban építi fel az első gyárát a régióban
Dél-Korea legnagyobb élelmiszeripari cége Magyarországon építi fel első közép-európai gyárát, kétszáz új munkahelyet teremtve ezzel Dunavarsányban - jelentette be szerdán Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Budapesten.
2024. November 21. 07:49, csütörtök | Belföld
David Pressman bejelentette távozását
A liberális demokrácia védelmének fontosságáról tartott beszédet David Pressman budapesti amerikai nagykövet, akinek mandátuma január közepén jár le.
2024. November 20. 07:39, szerda | Belföld
Pintér Sándor: az elmúlt két évben több mint kilencven intézkedés segítette az egészségügy jobbítását
Az egészségügy jobbítását több mint kilencven intézkedés segítette az elmúlt két évben - mondta Pintér Sándor belügyminiszter a Magyar Kórházszövetség és a Medicina Fórum közös konferenciáján kedden Budapesten.
2024. November 19. 07:56, kedd | Belföld
Gyulay Zsolt: elsősorban elköteleződés, konszenzus kell az olimpiarendezéshez
Elsősorban el kellene köteleződni, társadalmi konszenzusnak kellene kialakulnia ahhoz, hogy Budapest, illetve Magyarország egyszer olimpiát rendezhessen