Hírek
2013. Július 17. 12:35, szerda |
Külföld
Forrás: MTI
Titkos adatgyűjtés - Bild: a német hadsereg is tudott a PRISM-ről
A német hadsereg (Bundeswehr) is tudott az elektronikus hírszerzésre szakosodott amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) PRISM nevű titkos adatgyűjtő programjáról - írta szerdán a Bild című német lap egy NATO-dokumentumra hivatkozva.
A lap az afganisztáni NATO-erők főparancsnokságának 2011. szeptember 1-jén a regionális parancsnokságoknak küldött írásbeli utasításából idézett, amely szerint a terrorizmussal gyanúsított személyek elektronikus kommunikációjának megfigyelésére irányuló kérelmeket a hónap közepétől "a PRISM-be kell betáplálni".
Ekkor német parancsnokság vezette az ország északi régiójában szolgáló nemzetközi erőket.
A Bildhez eljutott dokumentum alapján az adatgyűjtéshez a gyanús személyek telefonszámát vagy e-mail címét kell megadni a PRISM-nek, ehhez pedig az amerikai hírszerző szervek JWICS nevű számítógépes hálózatát kell használni "amerikai katonai vagy civil személyzet" segítségével. Az utóbbi megnevezés a német lap szerint a titkosszolgálatok szakembereit jelöli. A NATO-erők főparancsnoksága a dokumentumban azzal indokolta az utasítást, hogy "az NSA igazgatója" az amerikai hadsereget bízta meg az afganisztáni elektronikus hírszerzési tevékenység összehangolásával.
A német védelmi minisztérium szerdán a Bild cikkére reagálva azt közölte, hogy a tárcának nincsenek információi a lap által idézett utasításról.
A német kormány eddig azt állította, hogy csak Edward Snowden, az NSA egykori munkatársa által júniusban kiszivárogtatott részleteket bemutató sajtóbeszámolókból szerzett tudomást az NSA titkos adatgyűjtő programjáról. Egy felmérés alapján a lakosság többsége nem hisz a kormánynak: a ZDF országos közszolgálati televízió megbízásából a napokban készült közvélemény-kutatás szerint a németek 79 százaléka úgy véli, a berlini vezetés tudott arról, hogy az amerikai hírszerző szervek megfigyelik a globális elektronikus kommunikációt.
A titkos adatgyűjtési ügy a szeptemberi országos parlamenti választást felvezető kampány egyik fő témája lehet. Az ellenzéki pártok igyekeznek napirenden tartani az ügyet és sarokba szorítani Angela Merkel kancellárt. A pártok választói támogatottságán egyelőre nem változtatott a Snowden-ügy, a konzervatív CDU/CSU továbbra is 40 százalék körül áll, a legnagyobb ellenzéki erő, a szociáldemokrata párt (SPD) pedig 25 százalék körül. Angela Merkel személyes népszerűségét sem csökkentette az ügy, a németek 62 százaléka szerint a következő ciklusban is neki kellene vezetnie a német kormányt, míg szociáldemokrata kihívóját, Peer Steinbrücköt csak a választók 29 százaléka látná szívesen a kancellári tisztségben.
A Bild szerdai cikke szerint a német hírszerzés (BND) is bekapcsolódott az afganisztáni munkába, a szolgálat telefonszámokat adott meg a NATO-nak, amelyek így végül bekerültek a PRISM programba.
A legnagyobb példányszámú német lap hétfőn amerikai kormányzati forrásokra hivatkozva azt írta, hogy a BND valószínűleg évek óta tud az NSA adatgyűjtő tevékenységéről. A BND több esetben kért felvilágosítást külföldön - például Afganisztánban és Jemenben - elrabolt németek ügyében az amerikai szolgálatoktól arról, hogy az áldozatok kivel telefonáltak és e-maileztek elrablásuk előtt - mondták a Bild forrásai, akik szerint ennek alapján a BND-nél tudták, hogy az amerikai partnerszervezetek rutinszerűen gyűjtenek adatokat német állampolgárok elektronikus kommunikációjáról.
A titkosszolgálatokat felügyelő parlamenti bizottság kedden tárgyalt a Snowden-ügyről. Az ülésen meghallgatták többek között Gerhard Schindlert, a BND elnökét, aki a Bild szerint elismerte, hogy a szolgálat együttműködik az NSA-val, mindenekelőtt elrabolt német állampolgárok ügyében. A parlamenti bizottság kizárólag zárt ülésen tárgyal, az üléseket a Reichstag - a parlament épülete - egy speciális, lehallgatásbiztos helyiségében tartják. A testület tagjaira, valamint a testület elé idézett személyekre titoktartási kötelezettség vonatkozik.
Ezek érdekelhetnek még
2026. Április 17. 10:00, péntek | Külföld
Donald Trump: tíznapos tűzszünetről állapodott meg Izrael és Libanon
Tíznapos tűzszünetről állapodott meg Izrael és Libanon - jelentette be Donald Trump amerikai elnök csütörtökön, miután egyeztetett a libanoni elnökkel és az izraeli miniszterelnökkel.
2026. Április 16. 17:00, csütörtök | Külföld
Iráni konfliktus - Donald Trump: nagyon közel van a konfliktus vége
Donald Trump szerint \"nagyon közel\" van, hogy lezáruljon az iráni konfliktus - az amerikai elnök erről a Fox Business gazdasági televíziónak adott, szerdán sugárzott interjúban beszélt.
2026. Április 15. 14:00, szerda | Külföld
Iráni konfliktus - Donald Trump: újabb tárgyalások lehetnek Iránnal a következő két nap folyamán
Donald Trump szerint újabb tárgyalások lehetnek Iránnal a \"következő két nap folyamán\" - az amerikai elnök kedden egy amerikai újságnak adott interjúban beszélt az iráni konfliktus fejleményeiről.
2026. Április 15. 11:00, szerda | Külföld
Zelenszkij: április végéig befejezik a Barátság kőolajvezeték javítását
Április végéig befejezik az ukrán szakemberek az orosz támadásban megrongálódott Barátság kőolajvezeték javítását
