Mesterházy Attila, a szocialista párt elnöke a bronzból készült fejszobrot avató beszédében hangsúlyozta: Horn Gyula egy olyan növekvő fejlődési pályára tudta helyezni Magyarországot, amelynek eredményeit az utána jövő kormányok is élvezni tudták, és mindig szem előtt tartotta, hogy a többség, és ezen belül is leginkább a kisemberek, a hétköznapi emberek érdekeit kell képviselni.
Pártelnökként fontos örökség és fontos tanulság, hogy ezeket az értékeket csak egy nagy, szervezett és erős, de demokratikusan működő szocialista párt képes képviselni, és aztán sikerre vinni a következő választásokon - fogalmazott Mesterházy Attila, aki úgy vélekedett: azokra a fő pillérekre - demokrácia, európaiság, társadalmi kohézió, a kisember képviselete -, amelyek Horn Gyula cselekedeteit jellemezték, Magyarországon ma még nagyobb szükség van, mint az elmúlt 23 évben bármikor.
"Mi ezért állunk ki, erről szól a politikánk, és pont azért, mert ebben hiszünk, ezért fogunk küzdeni, harcolni a következő hónapokban, egészen a következő választásokig" - hangoztatta az ellenzéki politikus, hozzátéve: "egészen biztosak vagyunk benne, hogy ma Magyarországnak, és a jövő Magyarországának baloldali politikára van szüksége. Egy olyan politikára, amely jólétet, biztonságot, kiszámíthatóságot, több demokráciát, szabadságot és európaiságot hoz a magyar nemzet minden polgárának".
Kovács László országgyűlési képviselő, a Horn-kormány külügyminisztere, 1998 és 2004 között a párt elnöke, beszédében úgy fogalmazott: "politikusoknak nem nagyon szoktak szobrot állítani, ahhoz államférfinek kell lenni (...), Horn Gyula államférfi volt".
A néhai kormányfő életútját vázoló, politikai tevékenységét méltató politikus kiemelte: Horn Gyula soha nem feledte el, hogy honnan jött - egy szegény sokgyermekes angyalföldi családból -, és ez egy életre meghatározta azt az értékrendet, amelyet mindvégig követett. "Egyetlen célja volt, hogy jobb legyen az ország helyzete, jobb legyen az itt élő emberek élete, és főleg azoké legyen jobb, akik rászorulnak a támogatásra" - hangsúlyozta. Kovács László - példaként felhozva az 1989-es határnyitást, majd ezt követően a két Németország egyesítését és az európai integrációhoz való csatlakozás érdekében folytatott tárgyalásokat - rámutatott: Horn Gyula külügyminiszterként olyan lépéseket tett, amelyekkel "Magyarországot föltette a világ és Európa térképére".
Horn Gyula 1994 és 1998 között a harmadik Magyar Köztársaság kormányfője, 1990 és 1998 között az MSZP elnöke volt. Életének 81. évében hosszan tartó, súlyos betegséget követően idén június 19-én hunyt el. A szobor állítását Suchman Tamás, a volt miniszterelnök párttársa, a Horn-kormány privatizációs minisztere kezdeményezte a somogyi városban.
Az MSZP marcali irodájának falán elhelyezett márványlapra állított bronz fejszobor avatásán mintegy háromszázan vettek részt. Az eseményt rendbontás nem zavarta meg.