A Pennsylvaniai Állami Egyetem, az Új-Mexikói Állami Egyetem (NMSU), valamint a Torontói Egyetem csillagászai a kutatási eredményeket az Astrophysical Journalban tették közzé.

A Sloan Digitális Égboltfelmérési Program (SDSS) a Tejútrendszer feltérképezését tűzte ki célul. Ennek egyik alprojektje a galaxisunk múltját "firtató" APOGEE-kísérlet, amelynek keretében az új-mexikói Apache Point obszervatórium 2,5 méteres tükörátmérőjű teleszkópjára szerelt spektrográffal (színképelemzővel) közel 70 ezer csillag fizikai paramétereit határozták meg - olvasható a PhysOrg hírportálon.

A tudósok a csillagok hőmérsékletét, a felszíni gravitációt, valamint 15-féle kémiai elem, köztük szén, szilícium és különböző fémek tartalmát határozták meg. E paraméteregyüttes, valamint a csillagok Tejútrendszeren belüli elhelyezkedése, és a Földtől mért távolsága alapján következtetni lehet galaxisunk fejlődésére és összetételére.

"A csillagok színképelemzése arról tanúskodik, hogy galaxisunk vegyi összetétele folyamatosan változik. A napok szívében képződnek a nehezebb elemek. Amikor egy-egy csillag élete ellobban, a kiszabaduló nehezebb elemek a csillagközi gázokba kerülnek, amelyekből új napok keletkeznek" - magyarázta Jon Holtzman, az NMSU asztronómusa.

A folyamat eredményeként nemzedékről nemzedékre növekszik a nehezebb elemek aránya a csillagokban. A Tejútrendszer egyes területein intenzívebb csillagképződés folyik, mint más térségekben, például a peremvidékeken. Így jelentős különbségek mutatkoznak galaxisunk régióinak vegyi összetétele között.

Összehasonlítva a nehezebb elemek arányát a csillagokban és környezetükben, megállapítható, hogy "helybéliek-e" a vizsgált napok, vagy bevándorlók az adott régióban. Így derült fény arra, hogy a Tejútrendszer csillagainak 30 százaléka élete során messze sodródott szülőhelyétől. A csillagmigráció okának a Tejútrendszer"egyenetlenségeit", a galaxiskorongot körülvevő spirálkarokat tartják a tudósok.

"A vegyi összetétel alapján megismerhetjük a csillagok élettörténetét" - fogalmazott Michael Hayden, az NMSU csillagásza, a tanulmány első szerzője.